Éden CAC, avagy Plüss kirándulása a melegfrontba

Tegnap megjártuk Csempeszkopácsot, ami tőlünk úgy 2,5 órányira található – ha nem lenne elég hosszú az út, hát még meg is fűszereztük egy kis extrával: a klíma a kocsiban úgy döntött, hogy nyári szünetre megy, a kipufogó műanyag rögzítője is pont most fáradt el - az utóbbit ideiglenesen sikerült orvosolni. Plüss persze igazi sarkvidéki gyerek, szóval nem volt elragadtatva, de szerencsére hajnalban még elvisehető volt az idő és a nap végére egy kis felhőzet is észbe kapott, és csinált egy kis árnyékot indulás előtt.

A kiállításon összesen két husky volt nevezve, így nem volt nagy tumultus, de azért nekünk így is megvolt a cél: Champion osztályos CAC. A végére egy szépséges fehér rozetta is járt BOS (Best Opposite Sex) címmel – nem mintha Plüss különösebben érdeklődött volna a címek iránt, ő inkább azon volt kiakadva, hogy miért nyúlkál valaki a bundájához és fogához, amikor inkább a hasát kéne valahol vakargatni az árnyékban.

És ha már showtime... természetesen percekkel a ringbe lépés előtt jött a nagy ötlet, hogy neki bizony jár még egy hasvakarás. Lefeküdt, persze stílusosan a vizestálba. Törölköző? Naná, hogy pont akkor nem volt kéznél. Így egy nedvestörlővel próbáltam helyrehozni a nedves hátsót – szerencsére a meleg elvégezte a többit, pár perc alatt megszáradt, mire a bíróhoz értünk.

A bíró úr szerencsére így is értékelte Plüss kvalitásait, szép bírálatot kaptunk, és persze a nap sem telt unalmasan: ismerősök, jó beszélgetések, sok nevetés – pont olyan volt, amilyennek egy kiállítós napnak lennie kell. Hosszú, meleg, fárasztó... de pont ezért szeretjük.

Hazafelé aztán kicsit visszahűlt a világ, mi pedig egy újabb élménnyel gazdagodva értünk haza. Plüss meg persze úgy aludt este, mint aki egész nap ő húzta a furgont.