Cacib hétvége Szentlőrincen - avagy mikor a vedlés, a befőzés és a kutyakiállítások egymásba gabalyodnak

Cacib hétvége Szentlőrincen - avagy mikor a vedlés, a befőzés és a kutyakiállítások egymásba gabalyodnak

A nyár nem csak a fagyikról szól, hanem arról is, hogy egyszerre indít be mindent: a kutyák vedlenek, a gyümölcsök potyognak, a befőzés meg non-stopban zakatol, és persze kiállítás is akad bőven. A konyhában lekvár fő, a kertben szőr hullik, a ringben pedig rozetta gyűlik - ha gyűlik.

De hogy miért most jön a kiállítási beszámoló? Mert közben más projekten is dolgozunk :) Bár ezzel csúsztam jó pár hónapot...

3 nap, 2 kutya, 6x2 óra utazás – és mindez Szentlőrincen, nem Pécsen, ahogy eredetileg naivan hittem. Plüss és Lenke is nevezve lett, ami kicsit több lett a tervezettnél, de hát ki bír ellenállni? Főleg, ha az embernek nincsenek alvásigényei.

Első nap: 3 óra alvás, kényelmes idő, de persze pont akkor maradt otthon a váltóruha. Lenke hozta a CACIB-ot, de sajnos nem lett fajtagyőztes. Plüss "csak" nagyon jót kapott, és ezzel egyelőre buktuk a kupatervet.

Második nap: 5 óra alvás, egyre nőtt a hőmérséklet is. A ringtől távol vertük fel a bázist, épp hogy beestünk a bírálatra. Köszönet Kamillának a segítségért. Lenke újra CACIB, Plüss most CAC, és Lenke ezzel befejezte a Grand Champion címet! Meg is sértődött, hogy most már nem lesz annyi virsli a ringen belül.

Délután: beugrottunk a Kekszi Cookies and Coffees kekszezdébe, ahol a kutyák is megtalálták a hűs kőpadlót. A pultot is vizslatták, bár ott csak kétlábúaknak való finomság volt. Kár, hogy messze van tőlünk, ennék most is egy Nutellás kekszet, képek egyébként csalnak, jó nagy kekszet lehet kapni, egyébként szerintem nagyon korrekt áron, tekintve, hogy minőségi anyagokból és nem "gazdaságos" (vagyis valami olcsó margarinnal készül, de ezt csak, hogy jobban értsd) margarinnal készülnek. Pisztáciásat is kóstoltam volna, de sajnos a nagy hype és készlethiany miatt az most nem volt.

Harmadik nap: 6 óra alvás, egyre forróbb idő, Plüss CAC-ot kapott, és amilyen gyorsan jöttünk, olyan gyorsan mentünk is. Fagyi, indulás, valószínűleg még sosem értem haza ilyen hamar kiállításról, hiába a távolság.

Szóval most egy kis "kiheverős, lekvárfőzős, vedlőszőrös" szakasz következik. És hamarosan jelentkezek újabb hírekkel.